Élet a főisCOOLán

Ez egy olyan blog oldal, melyet a főiskola oktatói és hallgatói írnak, szerkesztenek. Van benne szakmai, és nem szakmai, bulis és tudományos, szívfacsaró és szívet melengető írások, fényképek és videók. Azért hoztuk létre ezt az oldalt, hogy közvetlen közelről bepillanthass a ZsKF életébe egy olyan fórumon keresztül, ahol nincs cenzúra, nem ömlik a marketing duma, senki nem akarja, hogy itt tanulj, vagy máshol.

Friss topikok

Tovább(tanulás)!

2013.02.01. 12:57 ZsKF_Bp

Elindult a felsőoktatási jelentkezési időszak: 2013 februárjában lehetséges jelentkezni a szeptemberben induló főiskolai, egyetemi képzésekre.

A döntés azonban egyáltalán nem könnyű, hiszen a számos egyéni elképzelésen túl temérdek dolog befolyásolhatja azt, hogy hol fogunk tanulni.

Az emocionális megközelítésen túl, íme néhány racionális gondolat, amely segíthet a biztos döntés meghozatalában:

  • a képzési paletta sokszínűsége, illetve van-e nappali és levelező tagozatos oktatás
  • milyen az ösztöndíj- és juttatási rendszer
  • az alapképzésen túl milyen egyéb kiegészítőket lehetséges (ingyenesen) igénybe venni
  • az oktatáson túl milyen egyéb szakmai, kutatási és publikálási lehetőségei vannak a hallgatóknak
  • nemzetközi cserediák-programok révén van-e lehetőség külföldön tanulni, esetleg szakmai gyakorlatot teljesíteni
  • domináns érv: a munkaerő-piaci elhelyezkedési mutató

Amennyiben a fentiekre az intézmények honlapjait böngészve megfelelő válaszokat kaphatunk, akkor a biztosan jó döntést hozunk.

Récsei Imola érettségi előtt álló, politológia szakon továbbtanulni vágyó hallgató a Zsigmond Király Főiskolának járt utána.

A Zsigmond Király Főiskolán 11 alapszakon és 6 mesterszakon nappali és levelezőn tanulhatunk, amelyet támogatnak saját illetve partnerekkel együttműködésben kiírt ösztöndíjakkal és ingyenes angol/német nyelvoktatással kiegészítenek. Színes nemzetközi élet van, látva például az Erasmus napot és az angol nyelvű rovatot az iskolaújságban. 97% a három hónapon belüli elhelyezkedési mutató – ami magáért beszél. Mellesleg a pörgős Facebook oldalt like-olva kezdem megérteni, hogy miért is (lesz) jó fősulisnak lenni a ZsKF-en.

A fentieket tehát érdemes mérlegelni, illetve személyesen meggyőződni a nyílt napokon is, ahol a pályaorientációs tanácsadáson túl részletes és személyes információszerzésre van lehetőség.

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény tipp interjú trükk továbbtanulás

A kommunikáció szakos képzés és a kulcskompetenciák

2013.01.28. 09:43 ZsKF_Bp

Az Európai Bizottság 2002-ben kiadott oktatási munkaprogramjában nyolc olyan kulcskompetenciát állapított meg, amelyek elsajátíttatása és fejlesztése a teljes európai oktatási rendszer feladata. A kulcskompetenciák a következők:

  •  Számtani műveletek elvégzése és írás-olvasás (alapvető készségek) [Numeracy and literacy (foundation skills]
  •  Matematikai valamint természet- és műszaki tudományos alapkompetenciák [Basic competencies in mathematics science and technology]
  •  Idegen nyelvek [Foreign languages]
  •  Információs és kommunikációs technológiai készségek és a technológiák alkalmazása [ICT skills and use of technology]
  •  A tanulás megtanulása [Learning to learn]
  •  Társadalmi készségek [Social skills]
  •  Vállalkozói készség [Entrepreneurship]
  •  Általános kultúra [General culture]

A munkaprogram hangsúlyozza, hogy a kulcskompetenciák erősítése a felnőttoktatás feladata is. A felnőttoktatás részeként a magyar felsőoktatás, és annak mindenkori vezetése sem feledkezhet meg tehát arról, hogy a mai világban a felsőoktatásnak kompetenciaerősítő feladata van, hiszen a középiskolák világából többféle, nem egy esetben súlyos kompetenciaproblémákkal érkeznek a hallgatók egyetemeink/főiskoláink padjaiba, illetve sokan újrakezdik a tanulást, nem egyszer akár egy évtizedet is kihagyva az érettségi után.

Úgy vélem, a mindenkori államnak azokat a képzéseket mindenképpen kiemelten kellene támogatnia, amelyeken a felsorolt kompetenciák erősítése nagy hangsúllyal történik (természetesen nem más, más szempontból fontos képzések rovására, hanem ezekkel együtt!). Ezeknek a képzéseknek ugyanis felzárkóztató, s ezzel együtt erős értelmiségképző szerepük is van.

A Kommunikáció és médiatudomány BA szak Magyarországon létrejötte óta minden képzőhelyen ilyen, kompetenciafejlesztő funkcióval is bír. Talán a legerősebbel és legkiterjedtebbel az összes szak képzése közül.

Ha sorban nézzük a kulcskompetenciákat, a következő mondható el:

1. Az írás-olvasás alapvető képessége sokszor erősen problematikus még az egyetemi diákság körében is (ennek egyik eleme, hogy soha ennyi "disz"-es hallgató nem volt a felsőoktatásban mint most). A kommunikáció szak stilisztikai, helyesírási, illetve kreatív írás-kurzusai sokat tudnak ezen javítani, sőt: egyes képzőhelyek külön kompetencia képzésekkel javítják a beérkező hallgatók szövegértési és fogalmazási kompetenciáit.

2. Az idegennyelv-oktatás a Kommunikáció BA-szakokon számos helyen kötelező (nálunk a ZSKF-en a nappalisok nem kaphatnak diplomát, ha nem teljesítenek négy féléven keresztül nyelvi kurzusokat). Örömteli, hogy diákjaink maguk is javasolnak idegennyelvű kurzusokat, hiszen egyre többen látják, hogy a munkapiac határai egy globális világban nem azonosak az országhatárokkal, így a nyelvi kompetencia nemcsak azért fontos, hogy a szakirodalmat átsajátíthassuk, hanem azért is, mert van lehetőség a külföldi munkavállalásra is.

3. Az infokommunikációs technikák alkalmazásának fontossága ezen a szakon alapvető: minden hallgató tanul valamilyen formában digitális írástudást, sőt: a szakirányokon a hallgatók döntő többsége ezt a kompetenciát jelentősen továbbfejleszti. A végzett hallgatóknak így nem okoz gondot sem a bonyolultabb szövegszerkesztési feladatok megoldása, sem az adatbázis-kezelés, sem a színvonalas prezentáció-készítés (legyünk őszinték, ezt nem minden más szak kapcsán mondhatjuk el!).

4. A tanulástechnika és a tudományos írás műfajairól szóló kurzusokon a hallgatók megismerik/megerősítik/kibővítik egyrészt a saját tanulási módszereiket, másrészt a különféle tudományos műfajokhoz tartozó létrehozó-szerkesztő és interpretatív képességeket.

5. A "Social skills" legszélesebb területei talán éppen ezen a szakon nyílnak, hiszen a társadalmi kommunikációtól politikai és közéleti kommunikációig, retorikától a protokoll, etikett és viselkedéskultúráig tanulják hallgatóink, a legkorszerűbb tudományos megalapozottsággal a társadalmi kapcsolatteremtés lehetőségeit és a szocializáció módjait, formáit és gyakorlatát.

6. A legtöbb kommunikáció szakos képzés nyitott a munkapiaci elvárásokra. Sajnos ma Magyarországon nemcsak a közbeszédben, de a szakmai-tudományos diskurzusban is elválasztják egymástól a piacképes gondolkodást és a humán műveltséget, s az utóbbi területeken dolgozók közül sokan (vajon miféle reflektálatlan marxi előfeltevésekkel?) hangosan ellenállnak a "piaci" logikának, a "szolidaritásra", az "esélyegyenlőség-teremtésre" hivatkozva. Annak ellenére, hogy erre akár az oxfordi egyetem egy elhíresült döntése (2011-ben az egyetem megvonta a bizalmat David Willets oktatási minisztertől azért, mert a miniszter piaci szemléletű felsőoktatásban gondolkodott) is lehet példájuk, mégis le kell szögezni: saját magát szorítja sarokba az a szakma, amelyik így érvel. Éppen, hogy azt kellene mondani (az Oxford-vitában szintén előkerült érvekkel is): azok a képességek, amelyek a társadalom- és bölcsésztudományos képzéssel megerősödnek, ezek az igazán piacképesek - a posztmodern tudástársadalomnak és munkapiacnak ugyanis nem pénzhajhász szakbarbárokra, hanem nyitott, jól fogalmazó, jó érdekérvényesítő, de a megalázottak és megszomorítottak világára is érzékenyen tekintő, kreatív és innovatív elmékre van szüksége, s ezt elsősorban (azaz: nem kizárólagos érvénnyel, de nagyon jelentős mértékben) a sokoldalú, piaci igényekre nyitott társadalom- és bölcsésztudományi képzés adja meg. Elsősorban ezek a képességek adják a vállalkozói készség alapjait - s adták, amióta világ a világ: az ókori görög hajós-kereskedőktől a modern kor hajnalán hatalomra jutó angol polgárságig, amely hatalmas gyarmatbirodalmat épített ki. Úgy gondolom, a bölcsész- és társadalomtudományi szakok közül a Kommunikáció épít leginkább a vállalkozási készségekre, képzésében nem egy esetben szakirányként szerepel az Üzleti kommunikáció. 

7. Az "általános kultúra" a kommunikációs képzésben többek között számos civilizáció- és kultúrtörténeti kurzuson és a már említett protokoll, etikett és viselkedéskultúra órákon erősödik meg: előbbieken a hallgatók megértik, hogy miért fontos az, hogy mi a nyugati civilizáció polgárai vagyunk, milyen folyamatok és események tekinthetők a tradicionális civilizációkról leváló modern nyugati civilizáció előzményeinek, melyek a nyugati civilizáció legfontosabb alapelvei és értékei, s milyen geopolitikai közegben működik a posztmodern Nyugat, s melyek a várható tendenciák, civilizációnk jövőjével kapcsolatban.

 

Összefoglalva mondandómat: a kulcskompetenciákkal kapcsolatos EU-elvárásokat leginkább teljesítő szakokat az államnak mindenképpen támogatnia kellene, s ezek között is kiemelendő volna  Kommunikáció- és médiatudomány.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az állam akkor jár el jól, ha csak az állami intézmények, például a tudományegyetemek ilyen képzéseit támogatja. Ez végzetes hiba volna, hiszen attól, hogy egy képzőhely államilag finanszírozott, nem biztos, hogy erősebben fejleszti a kulcskompetenciákat, mint az, amelyik egyházi vagy magán finanszírozású

Sokkal inkább arról van szó, hogy végre, a 21. század elejére egy komplex felsőoktatási minőségbiztosítási és ellenőrző rendszerre lenne szükség, amelyben végre valóban, alaposan megvizsgálnák , hogy a szakokról kikerült hallgatók milyen kompetencia-területeken lettek erősebbek, s az állam elsősorban azokat a képzőhelyeket támogatná hallgatói helyekkel, ahol a tudásátadás mellett ez a dimenzió is erősen jelen van. 


Dr. Jászberényi József
ZsKF KMI intézetvezető - főiskolai tanár

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás kommunikáció felsőoktatás kompetencia zskf kompetenciák zsigmond király főiskola kommunikáció szak

Hallgatói élet a ZsKF-en :)

2013.01.22. 15:17 ZsKF_Bp

Zsigmondosnak lenni nem a szürke 365 árnyalata... ;)

Szólj hozzá!

Adni jó

2013.01.22. 15:09 ZsKF_Bp

A Wesley Lelkészképző óvodája 2005-ben kezdte meg működését. Az óvoda hét éve segíti és befogadja a gyötrelmes sorsú, nélkülöző kisembereket, akik hihetetlen hálával, kifogyhatatlan reménnyel, őszinte szeretettel viszonozzák a segítséget és a törődést.

Az intézmény szükségből nyílt meg. A jelen szabályok szerint csak azok a gyermekek vehetők fel az állami nevelési rendszerbe, akiknek lakcímük, tartózkodási helyük van, így a hajléktalan vagy „romlakásokban” meghúzódók gyermekei esélyt sem kaphattak a bekerülésre. A Wesley Lelkészképző segédkezet nyújt ezeknek a családoknak, és a sajnálatosan nagy igényre való tekintettel, azóta is folyamatosan működteti. A gyermekek Budapest egész területéről érkeznek.

Az ellátás ingyenes – mind az óvoda, mind a mellette üzemelő „fűtött – utca” adományokból tartja fent magát. A napi többszöri változatos étkezés mellett a kicsiket megfürdetik, tiszta ruhát adnak rájuk. Az óvoda minden hétköznap hét órakor nyitja kapuit, és az intézet konyhája hétvégén is üzemel, a rászoruló családok érdekében.

Sok szívfacsaró történetet hallani az ide bekerülő gyermekekről. Elborzasztó, hogy az óvodások között vannak olyanok, akiknek csak az óvodában van lehetőségük enni, és hétfő reggel elájulnak az éhségtől. Ezért, és hogy a felhívjuk a figyelmet a segítségnyújtás fontosságára, a Zsigmond Király Főiskola adománygyűjtést szervezett.

mikulás 018.jpg

A felhívásra szép számban érkeztek felajánlások. Gyermek és felnőtt ruhák, játékok, élelmiszer, könyv, és még sok-sok minden. A helyszínre 4 autóval érkeztünk, feszegetve az előírt súlyhatárokat. Az adományok egy része azonnal a melegedőbe került, a többit pedig az óvoda előterébe halmoztuk be. Pár perc alatt szinte lépni sem lehetett a sok zsáktól, játéktól. A gondozónők hol nevettek, hol az örömkönnyeiket próbálták meg zsebkendőbe rejteni, hiszen ez a kis csapat hatalmas segítséget nyújtott a Karácsony és vele együtt a hideg beköszöntése előtt.

Egy kis busszal érkezett a Dunakeszi Csokonai Általános Iskola harmadik osztálya, akik megmutatták, hogy pénz nélkül is lehet mosolyt csalni a nélkülöző gyerekek arcára. Csodás ki műsorral lepték meg a kicsiket. Majd megérkezett a nevetés is egy bohóc hölgy személyében, aki megtanította a tányérpörgetés és a varázslás művészetét a lurkóknak.


mikulás 028.jpg

Egy ilyen esemény után bizton kijelenthetjük, az emberek igen is szívükön viselik a nélkülöző gyermekek sorsát. Egy-egy adománygyűjtő akció rettentő nagy segítség, sok nélkülöző család, kisgyermek álmát megvalósíthatjuk. 

mikulás 004.jpg

Írta: Kiss Franciska (ZsKF)

Szólj hozzá!

Címkék: karácsony gyűjtés ovi óvoda adomány wesley adakozás zskf zsigmond király főiskola zsigmond kiraly foiskola

süti beállítások módosítása