Újságban, tv-ben, rádióban, interneten és persze a kisebb-nagyobb boltokban is mindenhol az akciók és kuponok fogadnak, várnak… azonban mégis olcsóbban, jobb áron vásárlunk, avagy egy reklámhadjárat áldozatai vagyunk?!
Ha igen, és megkapjuk az akciót, akkor örüljünk és vigyük bizony az üzlet/szolgáltató hírét, ellenben, ha nem, akkor ne legyünk restek felemelni a hangunkat, (cél)tudatos fogyasztóvá válni, hiszen ahogy „próbálkoznak” a kereskedők, nekünk nemhogy próbálkozni kell, hanem tenni-cselekedni, és persze – jogos esetben – nyerni! És posztolni valami „tengeri herkentyűs webfelületre”J
Persze a gazdasági világválság, a szónak negatív értelmében vett extrém térhódítása egyre inkább hiszékenyekké, rossz értelembe vett reménykedőkké tette az embereket, mindenféle „szűrők nélkül”, gondolok itt férfiakra vagy nőkre…hiszen mindenki minden akcióra, kedvezőnek tűnő ajánlatra ráugrik…a legtöbbször körültekintés, gondolkozás nélkül (Shakespeare mondta, hogy a „tett halála az okoskodás”, na, de azért valljuk meg, e kontextusban ez nem teljesen állja meg a helyét…)
Ahogy az Ózban, „mindig a sárga úúúton”, úgy e téma kapcsán szerintem az arany középúton kell, s javasolt „csavarogni”, azaz a meghökkenően jó árak mellett figyeljünk a minőségre, a mennyiségre, egyszóval törekedjünk az optimálisra, a reálisra…!
A suli többféle kuponos megjelenési lehetőséget is biztosít mindenféle főként helyi vállalkozásoknál, ami szerintem iszonyat jó kezdeményezés, azonban ahogy manapság pl a „startup”-szerű vállalkozásoknál is csak a többoldalú kommunikációval bíró cégek érhetnek el sikereket, kicsiben itt is és ez is csak akkor működhetne jól, ha mi diákok, Hubai tanár úr szerint „csak hallllllllgatók” is „hozunk-megyünk-használjuk” őket…
Szóval, ha már kuponok, akkor azok legyenek értünk, szóljanak nekünk és a legdrágább tőkénket, a kapcsolati tőkét bizony használjuk, és gyarapítsuk a „jó ajánlatok számát…”
