Élet a főisCOOLán

Ez egy olyan blog oldal, melyet a főiskola oktatói és hallgatói írnak, szerkesztenek. Van benne szakmai, és nem szakmai, bulis és tudományos, szívfacsaró és szívet melengető írások, fényképek és videók. Azért hoztuk létre ezt az oldalt, hogy közvetlen közelről bepillanthass a ZsKF életébe egy olyan fórumon keresztül, ahol nincs cenzúra, nem ömlik a marketing duma, senki nem akarja, hogy itt tanulj, vagy máshol.

Friss topikok

Élet a főisCOOLán

2013.02.06. 08:57 ZsKF_Bp

Tudom jól, hogy benned is ott bujkál a kíváncsiság!

Vajon milyen érzés lehet a főiskola legnépszerűbb diákjának lenni? 

Milyen lehet az, mikor mindenki előre köszön a folyosón, mikor egyetlen buliról sem hiányozhatsz, ha a melóban főnököddel kavarsz, napközben cserediákokkal lógsz, este pedig náluk piálsz, ja és persze mindenki tudja a teljes neved!

Nos, nekem mindez megadatott, azonban szívesen megosztom veled!



Budapest legnyüzsgőbb részén élek, az Oktogon közelében. A lakásomat, úgy választottam meg, hogy a hajnali bulik után, bárhonnan  könnyedén hazakeveredjek. Ez több, kevesebb szerencsével sikerül is. Barátaim, a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből származnak. Így lehetséges az, hogy a füstös romkocsmák pincéjétől, a bársonyszékes páholyokig, sok helyen megfordultam már.

Sok titkom van, amikről a legjobb barátim sem tudnak, de úgy hiszem itt az idő, hogy ezeket mindenki megtudja. Kedves szülők, kérlek ne olvassátok tovább, ha hisztek még a  csemetétek által kitalált mesékben, mert ez a blog a főiskolás VALÓSÁGról fog szólni!

Akkor kezdjünk is bele:

„Mi az, hogy felvettek egy spanyolországi egyetemre!?”  Természetesen az ősök még nem tudták,valójában el is felejtettem nekik mondani, de nem éreztem fontosnak, hogy  beavassam őket a terveimbe. Eleve mi van, ha nem is sikerül? Az elég  égés lett volna! Szóval, az  igazi elhatározásra már sokkal korábban, szeptember elején jutottam. Egy jól sikerült kocsmázás után, hajnalban hazafelé sétáltam a körúton.  Elég részeg voltam még az olcsó sörtől, de azt igenis határozottan éreztem, hogy csípőssé vált az esti levegő. Sohasem szerettem a hideget, de szerintem vagyunk így ezzel egy páran. Másnap épp a tiszteletköreimet róttam az főiskola folyosóján, amikor is megakadt valamin a szemem.  Nem, kivételesen nem friss húst stíröltem a falnál,hanem egy külföldi cserediák felhívást.„Miért is ne?” –gondoltam.  Lecsekkoltam a kiírást, és igen, megtaláltam Spanyolországot, a fogadó országok között. Gyors hőmérséklet ellenőrzés, épp 38 fok volt. „Szuper! Itt sem lesz rajtam sok ruha!”

(Szabó Marinna, ZsKF)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zskf-bp.blog.hu/api/trackback/id/tr155065218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.